Kar�csony els� napja...


"Reggel kezd�d�tt az �g�k�szletet kezdtem kibogozni, persze potyogtak az izz�k, recsegtek a talpam alatt zokni minek, hisz otthon vagyok.
Ir�ny a baleseti k�t �lt�s kezd�dik a kar�csony.
Otthon ism�t �g�sor most m�r papucsban.
Persze siker�lt elt�pnem a vezet�ket, gyorsan megblankolom.
Nincs itthon szigetel�szalag j� lesz a gyerek tixoja.
Bedugom, nem m�k�dik, megn�zem �rintkezik –ezen a m�vem?
Ez j� csak mi�rt zsibbad a jobb karom?
Ir�ny a baleseti harmadfok� s�r�l�s de legal�bb az orvosok kedvesek.
Gyer�nk haza.
Kibontom a f�t csak egy v�kony madzag, fogja, el� a kisk�st �tv�gom k�z�pen.
K�r volt sz�tugranak az �gak az als� sz�pen t�k�n, v�g a fels�, kiveri a szemem a k�z�ps�, ki�ti a k�st a kezemb�l, ami a l�bamba �ll meg.
Az orvosok kedvesen mosolyognak.
Gyer�nk haza fafarag�s.
Kiviszem az erk�lyre balta, f�r�sz, v�s�, sapka, s�l.
�vatosan csapkodok a fejsz�vel, mivel kicsi az erk�ly nagy a fa.
Forgatom a f�t k�zbe, leverem a v�s�t.
Hangos any�z�s, alattunk is laknak.
Len�zek k�r volt a s�lam beleakadt a f�ba, hanyattesek r� a f�r�szre.
Kopognak a szomsz�d az, �tadja a v�s�m, meg elt�ri az �llam egy �t�ssel.
Az orvosok nevetg�lnek, na de m�r �ll a fa.
Leviszem a hullad�kot, megbotlok a k�sz�bbe, de megkapaszkodom a kuka sz�l�be.
Persze magamra bor�tom, �s �r�mmel l�tom, hogy mindenki kidobta a halfejet.
B�z�l�gve m�szok felfele mikor Kati n�ni, kiv�gja az ajt�t, ami telibe kap.
Bet�rik az orrom, leesek a l�pcs�n, el�julok.
Kinyitom szemem el�ttem, fel van d�sz�tve a fa.
Hangos nevet�st hallok, ford�tan�m a fejem, de nem megy a nyakmerevit�t�l.
M�k�d� szemmel l�tom az orvosok, r�h�gnek, hiszen az intenz�ven fekszem."