Karácsony első napja...
"Reggel kezdődött az égőkészletet kezdtem kibogozni, persze potyogtak az izzók, recsegtek a talpam alatt zokni minek, hisz otthon vagyok.
Irány a baleseti két öltés kezdődik a karácsony.
Otthon ismét égősor most már papucsban.
Persze sikerült eltépnem a vezetéket, gyorsan megblankolom.
Nincs itthon szigetelőszalag jó lesz a gyerek tixoja.
Bedugom, nem működik, megnézem érintkezik –ezen a művem?
Ez jó csak miért zsibbad a jobb karom?
Irány a baleseti harmadfokú sérülés de legalább az orvosok kedvesek.
Gyerünk haza.
Kibontom a fát csak egy vékony madzag, fogja, elő a kiskést átvágom középen.
Kár volt szétugranak az ágak az alsó szépen tökön, vág a felső, kiveri a szemem a középső, kiüti a kést a kezemből, ami a lábamba áll meg.
Az orvosok kedvesen mosolyognak.
Gyerünk haza fafaragás.
Kiviszem az erkélyre balta, fűrész, véső, sapka, sál.
Óvatosan csapkodok a fejszével, mivel kicsi az erkély nagy a fa.
Forgatom a fát közbe, leverem a vésőt.
Hangos anyázás, alattunk is laknak.
Lenézek kár volt a sálam beleakadt a fába, hanyattesek rá a fűrészre.
Kopognak a szomszéd az, átadja a vésőm, meg eltöri az állam egy ütéssel.
Az orvosok nevetgélnek, na de már áll a fa.
Leviszem a hulladékot, megbotlok a küszöbbe, de megkapaszkodom a kuka szélébe.
Persze magamra borítom, és örömmel látom, hogy mindenki kidobta a halfejet.
Bűzölögve mászok felfele mikor Kati néni, kivágja az ajtót, ami telibe kap.
Betörik az orrom, leesek a lépcsőn, elájulok.
Kinyitom szemem előttem, fel van díszítve a fa.
Hangos nevetést hallok, fordítanám a fejem, de nem megy a nyakmerevitőtöl.
Működő szemmel látom az orvosok, röhögnek, hiszen az intenzíven fekszem."
Karácsony második napja...
"karácsony reggel felkelek lenyomom az órát, a kisasztalról is.
Zoknit keresek, nem találok, mindegy itthon vagyok.
Gyerünk fogat mosni
Belépek a fürdőszobába rögtön hanyattesek, a gyerek tusolt áll a víz.
Gyors kötözés rendben vagyok.
Konyha, reggeli, kenyér, tej, felvágott, vaj.
Felteszek egy kávét főni.
Csúszkál a kötésem inkább, leveszem, már alig szivárog a vér.
Fogom a kést (persze elektromos, tudod, van lóvé) vagdalom a kenyeret, sípol a kávéfőző.
Odafordulok, hiba volt, átvágtam a vezetéket 220 azonnal rabul ejtett.
A rángógörcs közben levertem az asztalról a tejet, amin el is csúsztam sikeresen.
Kerestem valami kapaszkodott esés közben az abroszt sikerült megcsípnem.
Hát nem tartott meg.
De utánam hullott a földre, vaj a képembe a rúd szalámi a tökömre, felgörnyedek fájdalmamban. Puff az asztal sarka.
Vissza hátra nem mozdulok, inkább fekszem, vajas tej csordogál a pólómon.
Megpróbálom elengedni a kést nem sok sikerrel rágörcsölte az áram.
Ok irány az ügyelet kedvesen fogadnak, kicsit még szédelgek.
Csak az orvos lett ideges mikor kezet nyújtottam és megvágtam.
Neki kötöző nekem 2 rendelő.
Gyorsan végeznek velem 1 szuri vénásan, alig érzem.
Kezd hatni a görcsoldó, jönnek is a fájások, de legalább el tudom engedni a kést.
Helyrepofoznak irány haza, eltelt a délelőtt ebéd sehol.
Gyorsan el?kapkodom a hozzávalókat hagyma, olaj, hal, paprika, kukta, kés (hagyományos, később megbütykölöm az elektromost) plusz a mobil hogy tudjam anyám hívni.
Hagyma puculás ezerrel bőgés kétezerrel. Letörlök egy könnycseppet nem, kellet, volna, most már kimarja a szemem a hagymasav.
Ég a szemem szárad a torkom tapogatózom volt valami innivaló az asztalon.
Kezembe akad egy üveg végre, meghúzom rendesen, de már köpöm is kifele.
Nem túl jó ízű az étolaj.
De már fogom a halat, ami nem túl egyszerű, hiszen csúszik nagyon. Megcsörren a mobil, felkapom, de rájövök hogy halas a kezem, ezért gyorsan ledobom nem túl sikeresen.
Bele a halas tálba, de még csörög, meg bugyborékol eddig ennek, kampec.
Vissza a halhoz.
Kezdem a fejénél egy csapásra sikerül lecsapnom!
De sokkalom a vért, ennyi vér egy kis halban?
Felemelem, de nem csak a halfej marad az asztalom, azt hiszem a mutató ujjam vége is ott maradt.
Nem gáz gyorsan leragasztom, megfogom a hal hátát késsel, felvágom a hasát.
Megcsúszik a kés jól hasba szúrom magam.
Üvöltök a fájdalomtól, beszalad az asszony, persze az ajtó mögött álltam, belöki az ajtót az, meg bentebb löki a kést a hasamba.
Vissza az ügyeletre, a mentőbe minden döccenő kész kín, kapok morfiumot bőven.
Most már nem olyan rossz.
A doki is ismerős valahonnan, de miért van bekötve a keze?
Most már látom a szivárvány minden színét, elalszom.
Felébredek egy rendőr, ül mellettem a kedves doki, hívta szerinte az asszony leszúrt.
Kafa én kórházban, az asszony előzetesben." |
AJÁNLOM AZ OLDALT
